Jessmine Whide Története-12. Fejezet

A nap hátralévő részét jó hangulatban töltöttem el Tom társaságában. Sokat hülyültünk, énekeltünk. Pont a Miss Jackson-ont hallgattuk ( Panic! At The Dirco wííííí ^^), amikor kaptam egy SMS-t.
"A mai próba elmarad, mivel még van egy pár elintézni való. A többiről majd Pete értesít.
                                                                                                                                   Patrick."
Csalódottan fordultam Tom felé.
-Nem lesz ma próba...- mondtam elkenődve.
-Miért? Mi történt?-kérdezte. válaszul megmutattam neki az SMS-t amit Patrick Stump (!!!) küldött. Más körülmények között valószínüleg megőrültem volna valahogy így: Jesszus március PATRICK STUMP küldött nekem egy SMS-t!-de erre most nem volt energiám. Szóval csak aprókat sikongatva ugráltam a padunk előtt.
-Jól vagy?- nézett rám furcsán Tom.
-Igen, mert meg van neki a számom!- vigyorogtam.
-De nem lesz ma próbád...
-Basszus, el is felejtettem
-Egyébként, honnan is van meg neki a számod?- érdeklődött.
-Nem tudom. Lehet, hogy Pete adta meg neki.
-Aha.-felelte, majd 10 másodperc után ezt kérdezte:-És neki honnan van meg a számod?
-Passz... Könnyebb kérdéseid nincsenek?
-De, mit fogsz most csinálni?
-Szerintem hazamegyek, lerakom a cuccom és elmegyek sétálni... Te?
-Szerintem elkísérlek.-felelte mosolyogva.
-Oké.- feleltem.- Ez jó programnak ígérkezik.- Pár perc múlva már az iskola udvaron voltunk, mivel ismét elmaradt az utolsó óránk. A kapuval szemben  egy fekete Jeep állt, aminek a hatására vigyorogni kezdtem. Imádom az autókat! Kicsit furcsálltam is, de nem foglalkoztam vele sokat.( azon kívül, hogy tátott szájal bámultam...) Pont az autó előtt mentünk el, mikor kinyílt az ajtaja és kiszállt belőle Pete.
-Jessmine.-szólt utánam. Tommal mind a ketten megtorpantunk.
-Igen? Te meg mit keresel itt?- csodálkoztam.
-Érted jöttem.- felelte válrándítva, amolyan miért? mire gondoltál stílusban....
-De Patrick azt mondta, hogy nem lesz ma próba.-értetlenkedtem.
-Nem is lessz.- felelte kicsit össze zavarodva.
-Khmmm...- hallottam a mellettem álló fiú ideges köhintését.
-Jaj..- kaptam a fejemhez.- Hogy én mien udvariatlan vagyok.... Pete ő itt Tom McColt.-Mutattam Tomra.
-Tom ő Pete..
-Wentz.- mondta ki helyettem Tom.-Örvendek a szerencsének.-mondta kevesebb lelkesedéssel mint amire számítottam volna.
-Úgy szintén. Jessmine annyit beszélt neked rólam, hogy kapásból tudod a nevem?- nevettet Pete.
-Is, meg én is hallgatlak titeket.
-Így már értem.Szóval akkor jössz?- kérdezte tőlem.
-Hová?
-Még meg kellene beszélnünk pár dolgot. Hogy mit szeretnél énekelni, lassan el kellene dönteni.
-Persze, csak egy perc.- feleltem, Pete pedig vissza ballagott az autóig és a gépjármű előtt meg állva várt rám.
-Sajnálom... Majd bepótoljuk valamikor.-mondtam.
-Semmi gond, el is felejtettem, hogy te már ilyen híres vagy.
-Csak a koncertig.-feleltem határozottan.-Ha ennek vég oda megyünk és akkor, amikor szeretnéd.
-Szavadon foglak. Na menj mert már vár a basszus gitárosod.
-Nem a basszus gitárosom!
-De szeretnéd!
-Aha-hagytam rá.-Bocsi...
-Na menj már!-mondta, majd gyorsan megöleltem és adtam neki egy puszit, amit ugyanolyan csodálkozás fogadott mint tegnap...
                                                                    _________
-Ki volt az a fiú?- kérdezte Pete már a kocsiban ( ami igen kényelmes és szép belülről) zötykölődve.
-Az egyik osztály társam.-feleltem.
-Minden osztály társad meg szoktad puszilni?-kérdezte.
-Nem csak akikkel jóban vagyok. Mi ez valami kihallgatás?
-Nem.
-Akkor?
-Mindegy...
-Hová megyünk?-kérdeztem inkább, mert láttam, hogy a faggatózással nem megyek semmire.
-Egy hotelbe.- felelte kurtán.
-Azt hittem, hogy valami stúdióba vagy nem tudom... Miért pont egy hotelbe?
-Jaj te meg a kérdéseid!
-Most meg mi van? Ki is szállhatok..
-Muszáj volt megpuszílond azt a Tom-ot?- az utolsó szót úgy mondta ki, mint aki egy undorító csótányt lát és azt közli a többiekkel.
-Tom az egyik barátom...- kezdtem.
-Az még nem ok arra, hogy puszikgazsd.
-Mit fáj neked?-Akadtam ki.- Ennyi erővel én is számon kérhetnék rajtad dolgokat!
-Például?
-Miért van közös képed ezzel a lánnyal?- fordítottam felé a telefonom kijelzőjét.
-Mert kért egy közös képet.
-Ez még nem ok! Én legalább olyan embereket szoktam megpuszilni, akiket ismerek....
-Hogy jön ez ide?
-Ne szakíts félbe! Legalább a nevére emlékszel?
-Nem...
-Ugye , hogy nincs semmi értelme ennek a beszélgetésnek?- nevettem el magam.
-Igaz.- nevette Pete is.
-Na akkor hova is megyünk?
-Mondtam, hogy egy hotelbe.
-És szabad tudnom mi okból?
-Mert az olyan csendes, meghitt és otthonos... Meg imádom azt a kényelmes ágyat.... NE GONDOLJ ROSSZRA!
-Most, hogy kimondta már mindegy.
-Te!- nevette, majd közelebb hajolt, magához húzott és megcsókolt. A csókot egy telefon csörgés szakította félbe. Az én telefonom csörgése, ami annyit tesz, hogy elindul a Death Valley. Azt hittem, hogy anyu, de csak Dóri volt az.
-Szia Dóri.
-Jess hol vagy?
-Egy autóban.
-Kivel?
-Pete-el.
-Nem hiszem!
-Adjam?
-Igen.
-Pete, Dóri veled akar beszélni.
-Minek?
-Mert nem hisz nekem.
-Szia Dóri.- mondta, majd fél perc múlva ezzekel a szavakkal adta vissza a telefonom- Lehet hogy meg halt?
-Na most már hiszel nekem?
-Igen.-felelte.
-Hallod, ha anyu kérdi akkor elmentem Ziával vásárolni és lehet, hogy nálla alszom szóval nem tudod mikor jövök. Rendben?
-Aha. Akkor már mindegy...
-Mi mindegy?
-Csak azért hívtalak, hogy kölcsön kérjem a kedvenc sárga felsőd, de mivel falazom neked vedd úgy, hogy ezzel egyenlítem ki a számlát!
-Deee...
-Na szia.-mondta, majd letette a telefont. Még 2 percen át meredtem a néma készülékre.
-Na mit akart?-zökkentett ki Pete.
-El vette a kedvenc felsőm!
-Az biztos rossz lehet.- nevettet Pete.
-Te csak ne nevess! Te mit mondanál, ha én kérdezés nélkül elvenném az egyik kedvenc felsőd?
-Azt, hogy nagyon jól nézel ki benne.-Felelte mosolyogva.-Majd megnézzük.
-Mi?
-Majd felpróbálod és kiderül, hogy igazam van.- nevette.
-Csak szeretnéd!
-Nem is sejted menyire.- felelte majd ismét magához húzott és megcsókolt....