A délelőtt folyamán, két dologra is rájöttünk. Az egyik az volt, hogy a mai próba elmarad, a másik pedig az, hogy anyuék, vagy holnap este, vagy hétfő reggel érnek haza, attól függ, milyen kedvük lesz. Mivel a próba elmaradásának köszönhetően egy egész délutánunk felszabadult, megbeszéltük (rábeszéltem) Pete-tel, hogy menjünk el Karácsonyfát venni.
Az ajtót nyitottam ki, mikor megáldtam dórit, aki a lépcsőn jött fel, és nem volt egyedül.
-Sziasztok.- köszöntem mosolyogva.
-Halli.- viszonozta a gesztusom Dóri.
-Helló.- köszönt az idegen is, aki nem lehetett más csakis Bob.
-Jess bemutatom a barátom Bob Walter Haword-ot.
-Szia Dóri barátja.- nyujtodta a kezét.
-Szia, Dóri húga.- köszöntem én is.-Ő pedig itt mellettem....- kezdtem bele a mondatba, és akkor vettem észre, hogy Pete nem is áll mellettem, hanem a konyhában van és a hűtőben matat, valószínüleg a megmaradt pizza után. Jellemző!- Jobban mondva, az a fekete nadrág ami kilátszik a hűtőből, az a barátom lába...- Nevettem el magam kínomban.- Egy pillanat.- mondtam, majd elindultam a konyha felé.
-Pete! Te meg mit csinálsz?
-Eszem.- mondta teli szájjal.
-De már indulni kellene..... Aj, legalább megmelegítetted?
-35 éves vagyok tudok gondoskodni magamról.- Jelentette ki, amire egy felhúzott szemöldököt kapott válaszol.- Persze, hogy nem melegítettem meg!-válaszolt.
-Jó mindegy, ezt edd meg és gyere!
-Megyek már!- mondta és berakta a maradék pizzát a hűtőbe, és végre kijött velem Dóriékhoz, akik idő közben bementek a nappaliba.
-Na szóval ő itt Pete Wentz, a barátom.- mutattam be Pete-et Bobnak.
-Pete.
-Bob.- ráztak kezet.- Olyan ismerős vagy... Mintha már láttalak volna valamilyen pagáton, vagy valahol.. mondta elgondolkodva Bob.
-Az könnyen lehet.- mondta mosolyogva Pete.- Ugyanis egy híres zenekar basszusgitárosa ül itt előtedd.
-Kitalálom, Fall Out Boy?- kérdezte Bob.
-Aha, honnan tudtad?
-Mondjuk úgy, hogy már találkoztunk.- mosolyodott el Bob.- 9 éve egy koncerten.
-Várj, te voltál az a kisfiú az első sorban?- kerekedett el Pete szeme.
-Igen.
-Nem akarom megzavarni a közös emlékeket,-mondta Dóri.-de valószínüleg indultatok valamerre nem?
-Ja de, Karácsonyfát venni, nem jödtök?-kérdezte Pete.-De, szívesen.- mondta Bob és Dóri egyszerre.
-Akkor indulás.- jelentetem ki.
Így indultunk el 4-en Karácsonyfát venni.
_____
A Karácsonyfa árus ugyan ott volt mint mindig. A város központban, a téren a most nem üzemelő szökőkút mellet. Hát volt miből válogatni, de végül egy nem olyan magas, szép formás fa mellet döntöttünk.
Miután ezzel végeztünk, Bob és Pete elmentek, hogy rátegyék a fát Bob autójának (egy 1967-es Impala) a tetejére, addig mi elmentünk Dórival díszeket vásárolni.
Ha jól emlékszem, utoljára 12éves koromban álítodtunk fát, így nem csoda hogy az egyik nyári takarítás alatt kidobásra ítélődtek a díszek.
Röpke 2 óra alatt meg is voltunk a disz vásárlással, így megpakolva, jó hangulatban, és új emlékekkel indultunk haza.
Miután hazaértünk következhetett a fa díszítés az el maradhatatlan karácsonyi zenék nelkül, plusz néhány rock szám. Mivel Dórival nem csak fadíszekete vettünk 3 órával később az egész ház karácsonyi díszítésben pompázott. Volt ott minden a mézeskalács háztól, a korlát és kandalló díszen ás a létrán mászó mikuláson át, az ajtóba felakasztott fagyöngy és kivilágított ablakon át minden.
Miután befejeztük a díszítést megegyeztünk, hogy elmegyünk bulizni, és amíg mi Dórival átöltözünk, addig a fiúk felseprik a lehullott fenyőfa leveleket.
-Milyért mi?
-Mert ti hoztátok be a fát szóval ti is fogjátok összeszedni a lomot amit hagytatok magatok után.- jelentetem ki.
-Szebben még én sem tudtam volna fogalmazni.- mondta Dóri.
A buliba való készülődés, rekord időnek számító 30 perc alatt megvolt.Dóri egy ilyen szerelést választott ki magának, én pedig egy ilyen szettet választodtam. Mind a kettőnknek füstös sminkje volt, csak nekem vörös rúzzsal, neki meg csak száj fény.
Mikor mentünk le a lépcsőn, csak Bob várt minket. Pontosabban Dórit,de azért én kis kaptam tőle egy "jól néztek ki" dicséretet. Petre az ebédlő ajtóban találtam rá.
-Hát te?- kérdeztem, mire felkapta a fejt.
-Hű, nagyon jól nézel ki!
-Köszönöm. De mit is csinálsz itt?- kérdeztem mellé lépve.
-Várok egy nagyon csinos lányt, hogy megcsókolhassam.- felelt nagy mosollyal az arcán.
-Akkor ha gondolod el is mehetek.- mondtam a vállára téve a kezem.
-Ha szeretnél....- sutogta, miközben a derekamnál fogva magához húzott és megcsókolt....
Az ajtót nyitottam ki, mikor megáldtam dórit, aki a lépcsőn jött fel, és nem volt egyedül.
-Sziasztok.- köszöntem mosolyogva.
-Halli.- viszonozta a gesztusom Dóri.
-Helló.- köszönt az idegen is, aki nem lehetett más csakis Bob.
-Jess bemutatom a barátom Bob Walter Haword-ot.
-Szia Dóri barátja.- nyujtodta a kezét.
-Szia, Dóri húga.- köszöntem én is.-Ő pedig itt mellettem....- kezdtem bele a mondatba, és akkor vettem észre, hogy Pete nem is áll mellettem, hanem a konyhában van és a hűtőben matat, valószínüleg a megmaradt pizza után. Jellemző!- Jobban mondva, az a fekete nadrág ami kilátszik a hűtőből, az a barátom lába...- Nevettem el magam kínomban.- Egy pillanat.- mondtam, majd elindultam a konyha felé.
-Pete! Te meg mit csinálsz?
-Eszem.- mondta teli szájjal.
-De már indulni kellene..... Aj, legalább megmelegítetted?
-35 éves vagyok tudok gondoskodni magamról.- Jelentette ki, amire egy felhúzott szemöldököt kapott válaszol.- Persze, hogy nem melegítettem meg!-válaszolt.
-Jó mindegy, ezt edd meg és gyere!
-Megyek már!- mondta és berakta a maradék pizzát a hűtőbe, és végre kijött velem Dóriékhoz, akik idő közben bementek a nappaliba.
-Na szóval ő itt Pete Wentz, a barátom.- mutattam be Pete-et Bobnak.
-Pete.
-Bob.- ráztak kezet.- Olyan ismerős vagy... Mintha már láttalak volna valamilyen pagáton, vagy valahol.. mondta elgondolkodva Bob.
-Az könnyen lehet.- mondta mosolyogva Pete.- Ugyanis egy híres zenekar basszusgitárosa ül itt előtedd.
-Kitalálom, Fall Out Boy?- kérdezte Bob.
-Aha, honnan tudtad?
-Mondjuk úgy, hogy már találkoztunk.- mosolyodott el Bob.- 9 éve egy koncerten.
-Várj, te voltál az a kisfiú az első sorban?- kerekedett el Pete szeme.
-Igen.
-Nem akarom megzavarni a közös emlékeket,-mondta Dóri.-de valószínüleg indultatok valamerre nem?
-Ja de, Karácsonyfát venni, nem jödtök?-kérdezte Pete.-De, szívesen.- mondta Bob és Dóri egyszerre.
-Akkor indulás.- jelentetem ki.
Így indultunk el 4-en Karácsonyfát venni.
_____
A Karácsonyfa árus ugyan ott volt mint mindig. A város központban, a téren a most nem üzemelő szökőkút mellet. Hát volt miből válogatni, de végül egy nem olyan magas, szép formás fa mellet döntöttünk.
Miután ezzel végeztünk, Bob és Pete elmentek, hogy rátegyék a fát Bob autójának (egy 1967-es Impala) a tetejére, addig mi elmentünk Dórival díszeket vásárolni.
Ha jól emlékszem, utoljára 12éves koromban álítodtunk fát, így nem csoda hogy az egyik nyári takarítás alatt kidobásra ítélődtek a díszek.
Röpke 2 óra alatt meg is voltunk a disz vásárlással, így megpakolva, jó hangulatban, és új emlékekkel indultunk haza.
Miután hazaértünk következhetett a fa díszítés az el maradhatatlan karácsonyi zenék nelkül, plusz néhány rock szám. Mivel Dórival nem csak fadíszekete vettünk 3 órával később az egész ház karácsonyi díszítésben pompázott. Volt ott minden a mézeskalács háztól, a korlát és kandalló díszen ás a létrán mászó mikuláson át, az ajtóba felakasztott fagyöngy és kivilágított ablakon át minden.
Miután befejeztük a díszítést megegyeztünk, hogy elmegyünk bulizni, és amíg mi Dórival átöltözünk, addig a fiúk felseprik a lehullott fenyőfa leveleket.
-Milyért mi?
-Mert ti hoztátok be a fát szóval ti is fogjátok összeszedni a lomot amit hagytatok magatok után.- jelentetem ki.
-Szebben még én sem tudtam volna fogalmazni.- mondta Dóri.
A buliba való készülődés, rekord időnek számító 30 perc alatt megvolt.Dóri egy ilyen szerelést választott ki magának, én pedig egy ilyen szettet választodtam. Mind a kettőnknek füstös sminkje volt, csak nekem vörös rúzzsal, neki meg csak száj fény.
Mikor mentünk le a lépcsőn, csak Bob várt minket. Pontosabban Dórit,de azért én kis kaptam tőle egy "jól néztek ki" dicséretet. Petre az ebédlő ajtóban találtam rá.
-Hát te?- kérdeztem, mire felkapta a fejt.
-Hű, nagyon jól nézel ki!
-Köszönöm. De mit is csinálsz itt?- kérdeztem mellé lépve.
-Várok egy nagyon csinos lányt, hogy megcsókolhassam.- felelt nagy mosollyal az arcán.
-Akkor ha gondolod el is mehetek.- mondtam a vállára téve a kezem.
-Ha szeretnél....- sutogta, miközben a derekamnál fogva magához húzott és megcsókolt....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése