Oldalak

2014. július 30., szerda

Jessmine Whide Története-25. Fejezet

A séta közben nem  beszélgettünk. Én csendben, a gondolataimba merülve lépdeltem a park felé, Pete pedig aggódó tekintettel sétált mellettem és próbálta leolvasni az arcomról a gondolataimat. Sikertelenül...
Lassan megérkeztünk a parkba, ahol Pete az első szabad lócára lecsapott és lerántott az ölébe.
-Jessmine mi a baj? Történt valami? -kérdezősködött.
-Nagy hibát követtem el... - mondtam könnyes szemmel.
-Mit? Kérlek mond el, mert nem vall rád, hogy ilyen szótlan vagy és ez ... kikészít!
- Tegnap este próba után, miután hazakísértél felívott Zia, hogy menjünk el érte Tommal egy buliba, ami Csabáéknál van megtartva. És olyan hangon beszélt, mint aki kétségbe van esve, szóval én eszeveszetten rohantam Tomhoz és ketten elmentünk Ziáért...
-És ebben mi a nagy hiba?
-Még nem fejeztem be. Mikor odaértünk Ziaának semmi baja nem volt, csak azt akarta elérni, hogy elmenjünk a buliba.. És a nagy hiba azzal kezdődött, hogy elfogattam a felkínált italt, amire azt mondák, hogy nincs benne alkohol. Hát mégis volt, de nem tűnt fel nekem. Megittam belőle vagy 3 pohárral, talán...
Arra emlékszem, hogy táncolok az egyik osztály társalammal aki letapizott és utána meg a földön terült ki, mivel Tom leütötte. Utána a teraszon voltam Tommal, és volt felettünk egy fagyöngy, amire én részegen fel is hívtam a figyelmét... - mondtam könnyező szemmel. - Sajnálom! Én nem akartam! Kérlek, ne haragudj....
-Élvezted? -kérdezte pár perc szünet után Pete színtelen hangon, ami rosszabb volt, mintha dühöngött volna.
-Nem!!!!!
-Minek neveznéd: csóknak vagy inkább szájra puszinak?
-Inkább csók volt..- feleltem lesütött szemmel.
-Nyelves?
-Mi? Fúj! NEM!
-Hosszú?
-Nem tudom.... Nem.
-Próbáld meg betippelni, mennyi lehetett.
-2-3 másodperc talán. Nagyon sajnálnom! Ha nem fogadtam volna el az innivalót biztosan nem történt volna meg velem. Hidd el, hogyha vissza tudnám csinálni megtenném, mert nem akarlak megbántani...
-Ezt akartad elmondani nekem már reggel is, mikor felhívtalak?- kérdezte halkan, zihálva, mintha most futotta volna le a maratont.
-Igen... - feleltem elhaló hangon.
-Akkor jó... Mármint az nem jó, hogy részegen csókolóztál Tommal, de az meg jó, hogy el akartad mondani nekem, mert ismerek olyan embereket, akik nem mondanák el mert féltenék a hírnevet amit miattam kapnak, vagy kitalálnának valami nevetséges kifogást.... És ez az egyik dolog amit szeretek benned, az, hogy mindig elmondod ha valami bánt....Nem tudom, hogy érted e amit mondok, de jobban most nem tudom kifejezni magam..
-Értelek.- mosolyodtam el kedvesen, majd fél perc után így folytattam - Várj! Akkor most nem dobsz?- kerekedett el a szemem és esett le mi történt.... Csak 10 erőségü földrengést okozott....
-Nem....Miért kéne? Ha szeretnéd meggondolhatom magam....- kezdett el poénkodni.
-Nem vagy vicces!
-Mások szerint jó a humorom.- nevetett.
-Szeretlek! És nem azét mondom most, hogy megváltoztassam a véleményed, csak azt akarom,hogy tud mik az érzéseim!- Hadartam.
-Én is szeretlek.- mondtam mosolyogva, majd a kezébe fogta az arcom, gyengéden letörölte a könnyeim és megcsókolt....
Nem ez volt az első csókunk, de számomra ez volt a legemlékezetesebb.....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése