Az utcánk végében jártam mikor Tom felvette a telefont. Rögtön beszámoltam neki a Ziával való beszélgetésről.
-Már is indulok-felelte, a monológom után. A házuk elé érve már beindított motorral várt. Gyorsan beszálltam és indultunk is. Nem számoltam hány piros lámpán hajtottunk át (veszélyeztettve ezzel sok ember életét..), de 3-an biztosan. Nyolc perc alatt oda is értünk Csabáék házához, ahol már javában tartott a buli. Becsengettünk és az egyik részeg osztály társunk nyitott ajtót, aki meglátva minket rögtön a nyakunkba borult. Miután sikeresen levakartuk magunkról Heroldot Zia keresésére indultunk. Nem kellet sokat keresni... A nappaliban volt és önfeledten táncolt Csabával a telefonjában a kezében... Nem, nem lettem ideges.
-Nem azt mondta, hogy érte kell jönnünk?- kérdezte csodálkozva Tom.
-Én is abban a hittben voltam.- válaszoltam, majd a tömegen át odamentem hozzájuk és kiráncigáltam a "táncparketről" a barát nőmet,majd következhetett a számonkérés.
-Mi a francért kellet minket elrángatnod ide? Azt hittem, hogy valami bajod van! Tudod, hogy sietünk? Legszívesebben most felpofoználak. Egy idiótának érzem most magam. Ezek után hogy bízzam majd meg benned?- szegeztem neki a kérdéseket.
-Bocsi.. Én csak...
-Te csak mi?- szált be a beszélgetésbe Tom is.
-Csak azt akartam, hogy ti is itt legyetek!- válaszolta végül.
-Azt máshogy is megmondhattad volna nem gondolod? Mondjuk, esetleg, talán, ha meghívtatok volna minket vagy, ha a telefonba meg kérsz, hogy jöjjünk el elkerülhetted volna ezt a szituációt.- felelt helyettem Tom.
-Tudom, csak már nem voltam kiszámítható.
-Mennyit ittál?- kérdeztem.
-3-4 pohárral... Talán.
-És tulajdonképpen mire is van ez a buli? Utolsó nap a suliban? Arra?
-Valami olyasmi...-felelte.
-Sziasztok!!!-üdvözölt minket Csaba, aki most lépett mellénk két pohárral a kezében.- Mi ez az arc kifejezés?-Kérdezte a poharak átnyújtása közben.
-Kérdezd a barát nőd!-feleltem, miközben elvettem a felém nyújtott poharat.
-Ez mi?-kérdezte Tom- Van benne alkohol, mert én nem iszom, mivel vezetek.
-Nem nincs.- ezt halva, az előbbi állapotomhoz képest nyugodtan kortyoltam bele az italomba.
5 perc múlva már a 3-ik "kólámmal"a kezemben táncoltam Herolddal és elkezdtem szédülni. Mégis volt benne alkohol, amit én egyáltalán nem bírok. Fél perc múlva azt éreztem, hogy az a nyomorék taperol, így a maradék italom az arcán kötött ki. Már ezt sem tudta hová tenni, de akkor lepődött meg csak igazán, mikor Tom behúzott neki egyet, ő pedig egyensújátveszítve terült ki a földön. A következő pillanatban azt éreztem, hogy valaki el kezd húzni. Pá másodpercen belül a teraszon álltam Tommal, aki aggódva figyelt.
-Köszönöm.- mondtam, egy olyan hangszínen, amit eddig sosem hallottam saját magamtól.
-Nincs mit.
-Azt hiszem részeg vagyok..- nevettem el magam.
-Szerintem is az vagy.- válaszolt. Hátrahajtottam a fejem és megpillantottam valamit lefele lógni. Valami fehéret...
-Fagyöngy..-mondtam fél perccel később, miután rájöttem, hogy mi az.
-Hol?- kérdezte Tom.
-Pont feletettük.- válaszoltam szórakozottan, majd visszaállítottam a nyakam a normális pozíciójába. Már csak azt érzékeltem, hogy Tom közeledik felém, a derekamnál fogva óvatosan magához húz... És már csókol is... Mögöttünk pedig csendben el kezd hullani a hó...
_______
Ez az egész simán beillet volna egy romantikus film egyik jeleneteként, ha nem húzódom el.
-Jess sajnálom. Nem kellet volna.- Mondta kipirult arccal és szájjal. Nem válaszolok , de nem tudom, hogy miért nem.
-Jól vagy?
-Jól.-hazudtam.- Csak fázom, fáj a fejem és haza a karok menni.
-Rendben akkor induljunk.- válaszolta.
15 perccel később Tom megállt a házunk előtt.
-Köszi a fuvart..- mondtam és már szálltam volna ki.
-Nincs mit. Kérlek várj. Bocs azért ami történt, egyszerűen nem bírtam magammal....
-Én sem voltam a legbeszámíthatóbb... Kérnék valamit.
-Persze,mond.
-Erről többet ne beszéljünk, se egymással se senkivel... Ha vissza tudnám forgatni az időt, akkor teljesen máshogy csináltam volna a dolgokat, de nem tudom. Nem vagyok büszke arra, hogy becsiccsentve csókolóztam egy fiúval úgy, hogy van egy barátom! Még Lisa is jobb nálam!- egyébként Lisa a suli ringyója.
-Egyáltalán nem vagy olyan mint Lisa!
-De én úgy érzem! Sajnálom, de ezt én már nem bírom!- mondtam és kipattantam az autóból.
-Itthon vagyok!- kiáltottam a házba beérve, majd gyorsan leöltöoztem és felszaladtam a szobámba. Becsaptam magam mögött az ajtót majd felvettem a pizsim és bevágódtam az ágyba és bámulni kezdtem a plafont. Közben eszembe jutott a csókunk Tommal. Az érzés, ahogy összeért az ajkunk... Elég volt ennyire visszagondolni és már jött is a és a gondolataim Petere terelődtek. Az első csókunkra. A helyre ahol álltunk - jobban mondva ő állt és tartott engem is-. A poénra amit elsütött a csók után. Majd az, hogyan kérdezte meg lennék-e a barátnője. Az arcára mikor azt feleltem, hogy időre van szükségem. Majd mikor igent mondtam neki és láttam az örömét.És az amit ma mondott nekem... Nem tudom, mi követkzik holnap vagy, hogy hogy lesz tovább. Fogalmam nincs, de két dolgot tudok: nem akarom, hogy vége legyen ennek az éjszakának és azt, hogy ezt meg kell beszélnem Petettel...
-Már is indulok-felelte, a monológom után. A házuk elé érve már beindított motorral várt. Gyorsan beszálltam és indultunk is. Nem számoltam hány piros lámpán hajtottunk át (veszélyeztettve ezzel sok ember életét..), de 3-an biztosan. Nyolc perc alatt oda is értünk Csabáék házához, ahol már javában tartott a buli. Becsengettünk és az egyik részeg osztály társunk nyitott ajtót, aki meglátva minket rögtön a nyakunkba borult. Miután sikeresen levakartuk magunkról Heroldot Zia keresésére indultunk. Nem kellet sokat keresni... A nappaliban volt és önfeledten táncolt Csabával a telefonjában a kezében... Nem, nem lettem ideges.
-Nem azt mondta, hogy érte kell jönnünk?- kérdezte csodálkozva Tom.
-Én is abban a hittben voltam.- válaszoltam, majd a tömegen át odamentem hozzájuk és kiráncigáltam a "táncparketről" a barát nőmet,majd következhetett a számonkérés.
-Mi a francért kellet minket elrángatnod ide? Azt hittem, hogy valami bajod van! Tudod, hogy sietünk? Legszívesebben most felpofoználak. Egy idiótának érzem most magam. Ezek után hogy bízzam majd meg benned?- szegeztem neki a kérdéseket.
-Bocsi.. Én csak...
-Te csak mi?- szált be a beszélgetésbe Tom is.
-Csak azt akartam, hogy ti is itt legyetek!- válaszolta végül.
-Azt máshogy is megmondhattad volna nem gondolod? Mondjuk, esetleg, talán, ha meghívtatok volna minket vagy, ha a telefonba meg kérsz, hogy jöjjünk el elkerülhetted volna ezt a szituációt.- felelt helyettem Tom.
-Tudom, csak már nem voltam kiszámítható.
-Mennyit ittál?- kérdeztem.
-3-4 pohárral... Talán.
-És tulajdonképpen mire is van ez a buli? Utolsó nap a suliban? Arra?
-Valami olyasmi...-felelte.
-Sziasztok!!!-üdvözölt minket Csaba, aki most lépett mellénk két pohárral a kezében.- Mi ez az arc kifejezés?-Kérdezte a poharak átnyújtása közben.
-Kérdezd a barát nőd!-feleltem, miközben elvettem a felém nyújtott poharat.
-Ez mi?-kérdezte Tom- Van benne alkohol, mert én nem iszom, mivel vezetek.
-Nem nincs.- ezt halva, az előbbi állapotomhoz képest nyugodtan kortyoltam bele az italomba.
5 perc múlva már a 3-ik "kólámmal"a kezemben táncoltam Herolddal és elkezdtem szédülni. Mégis volt benne alkohol, amit én egyáltalán nem bírok. Fél perc múlva azt éreztem, hogy az a nyomorék taperol, így a maradék italom az arcán kötött ki. Már ezt sem tudta hová tenni, de akkor lepődött meg csak igazán, mikor Tom behúzott neki egyet, ő pedig egyensújátveszítve terült ki a földön. A következő pillanatban azt éreztem, hogy valaki el kezd húzni. Pá másodpercen belül a teraszon álltam Tommal, aki aggódva figyelt.
-Köszönöm.- mondtam, egy olyan hangszínen, amit eddig sosem hallottam saját magamtól.
-Nincs mit.
-Azt hiszem részeg vagyok..- nevettem el magam.
-Szerintem is az vagy.- válaszolt. Hátrahajtottam a fejem és megpillantottam valamit lefele lógni. Valami fehéret...
-Fagyöngy..-mondtam fél perccel később, miután rájöttem, hogy mi az.
-Hol?- kérdezte Tom.
-Pont feletettük.- válaszoltam szórakozottan, majd visszaállítottam a nyakam a normális pozíciójába. Már csak azt érzékeltem, hogy Tom közeledik felém, a derekamnál fogva óvatosan magához húz... És már csókol is... Mögöttünk pedig csendben el kezd hullani a hó...
_______
Ez az egész simán beillet volna egy romantikus film egyik jeleneteként, ha nem húzódom el.
-Jess sajnálom. Nem kellet volna.- Mondta kipirult arccal és szájjal. Nem válaszolok , de nem tudom, hogy miért nem.
-Jól vagy?
-Jól.-hazudtam.- Csak fázom, fáj a fejem és haza a karok menni.
-Rendben akkor induljunk.- válaszolta.
15 perccel később Tom megállt a házunk előtt.
-Köszi a fuvart..- mondtam és már szálltam volna ki.
-Nincs mit. Kérlek várj. Bocs azért ami történt, egyszerűen nem bírtam magammal....
-Én sem voltam a legbeszámíthatóbb... Kérnék valamit.
-Persze,mond.
-Erről többet ne beszéljünk, se egymással se senkivel... Ha vissza tudnám forgatni az időt, akkor teljesen máshogy csináltam volna a dolgokat, de nem tudom. Nem vagyok büszke arra, hogy becsiccsentve csókolóztam egy fiúval úgy, hogy van egy barátom! Még Lisa is jobb nálam!- egyébként Lisa a suli ringyója.
-Egyáltalán nem vagy olyan mint Lisa!
-De én úgy érzem! Sajnálom, de ezt én már nem bírom!- mondtam és kipattantam az autóból.
-Itthon vagyok!- kiáltottam a házba beérve, majd gyorsan leöltöoztem és felszaladtam a szobámba. Becsaptam magam mögött az ajtót majd felvettem a pizsim és bevágódtam az ágyba és bámulni kezdtem a plafont. Közben eszembe jutott a csókunk Tommal. Az érzés, ahogy összeért az ajkunk... Elég volt ennyire visszagondolni és már jött is a és a gondolataim Petere terelődtek. Az első csókunkra. A helyre ahol álltunk - jobban mondva ő állt és tartott engem is-. A poénra amit elsütött a csók után. Majd az, hogyan kérdezte meg lennék-e a barátnője. Az arcára mikor azt feleltem, hogy időre van szükségem. Majd mikor igent mondtam neki és láttam az örömét.És az amit ma mondott nekem... Nem tudom, mi követkzik holnap vagy, hogy hogy lesz tovább. Fogalmam nincs, de két dolgot tudok: nem akarom, hogy vége legyen ennek az éjszakának és azt, hogy ezt meg kell beszélnem Petettel...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése